Jogszabály tervezőknek
A magyar építészetről szóló, 2023. évi C. törvény, 2024 október 01. napján hatályba lépő rendelkezéseinek felelősségbiztosítási vonatkozásai.
A tervezőket érintő felelősségbiztosítási szabályok 2024. október 01. napjával jelentősen megváltoztak!
A kötelező tervezői felelősségbiztosítással a tervezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie.
Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység végzésének feltételeként az e törvény szerint megfelelő tervezői jogosultságon felül az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet kötelező felelősségbiztosítást ír elő.
A részletszabályokat a tervezők esetében a Szakmagyakorlási kódex 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet tartalmazza.
Részletszabályok – 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet
A tervezői felelősségbiztosítás részletes szabályait az építésügyi és az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet tartalmazza.
A rendelet 2026. január 14. napjától hatályos módosítása a tervezői felelősségbiztosítás rendszerét strukturálisan átalakítja, miközben a biztosítási kötelezettség fennmarad.
Milyen károkra kell fedezetet nyújtania a biztosításnak?
A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a tervezési szakmai előírások, szabályok és a tervezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott:
-
-
- személyi sérüléses károkra
- dologi károkra
- valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, amely károk megtérítéséért a tervező jogszabály alapján kártérítési felelősséggel, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.
(266/2013. (VII.11.) Korm.rendelet 15/G. §)
-
Alvállalkozói és közreműködői kiterjesztés
A 2026. január 14-től hatályos szabályozás értelmében a felelősségbiztosításnak kötelezően ki kell terjednie:
- a biztosított tervezővel munkaviszonyban vagy
- munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek,
- valamint a tervezői szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók és közreműködők
tevékenységéből eredő olyan károkra, amelyekért a biztosított tervezőt kártérítési felelősség terheli.
⚠️ Fontos: az alvállalkozók fedezetbe vonása nem jelent „dupla biztosítást”, amennyiben az alvállalkozó nem biztosítottként, hanem kizárólag kockázati körként jelenik meg a tervező felelősségbiztosításában.
Milyen biztosítási limitekkel kell rendelkeznie a szerződésnek?
(hatályos: 2026.01.14-től)
A jogszabály négy limitkategóriát határoz meg, és megkülönbözteti:
- a határozatlan tartamú (éves) biztosításokat, valamint
- az adott időszakra / projektre kötött biztosításokat.
A biztosítási limitek meghatározásának elsődleges alapja az éves nettó árbevétel, és csak ennek hiányában az éves nettó jövedelem.
Kötelező minimum limitek
|
Biztosítás kategória |
Éves nettó árbevétel (ennek hiányában jövedelem) |
Határozatlan tartamú biztosítás |
Projektalapú biztosítás |
|
1. kategória |
20 millió Ft-ig |
10 millió Ft / kár |
10 millió Ft / kár |
|
2. kategória |
20-100 millió Ft |
20 millió Ft / kár |
20 millió Ft / kár |
|
3. kategória |
100 millió-1 milliárd Ft |
50 millió Ft / kár |
50 millió Ft / kár |
|
4. kategória |
1 milliárd Ft felett |
100 millió Ft / kár |
100 millió Ft / kár |
Mit jelent az éves nettó árbevétel a biztosítás szempontjából?
Éves nettó árbevétel alatt a felelősségbiztosítás megkötését vagy biztosítási évfordulót megelőző naptári év:
- építészeti-műszaki tervezési tevékenységből,
- tervellenőrzési tevékenységből,
- tervezői művezetési tevékenységből
származó árbevételét kell érteni.
Ebből levonható az Ábtv. hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett tervezési, tervellenőrzési és tervezői művezetési tevékenységből származó árbevétel vagy jövedelem.
